Rostok: nem csak a jó emésztést szolgálják

Olvasási idő:
Biztosan ezerszer olvastad, hallottad már, hogy a rostokban gazdag táplálkozás mennyire fontos. Nem okozok meglepetést, ha leírom: valóban az. Olyan szinten támogatja a szervezeted működését, amit egyszerűen vétek lenne kikerülni. Az alábbiakban megtudhatod, mik is a rostok, illetve miért kerüljenek minden egyes nap a tányérodra.

A rostok voltaképp növényi eredetű szénhidrátok, más néven poliszacharidoknak nevezzük őket. Az élelmi rostoknak nagyon fontos szerepeket szánt a szervezeted, lássuk hát mik is ezek.

A rostok és az emésztés

Vicces lehet, de a rostokat voltaképp meg sem emésztjük. Akkor mégis miért kell ilyen nagy feneket keríteni nekik? A válasz nem egyszerű. A rostoknak két fajtáját különböztethetjük meg. Az egyik fajta oldódik vízben, míg a másik nem. A fontosságuk vitathatatlan, ugyanis hatékonyabban köti meg a szervezeted a vizet, ha sok rostot fogyasztasz. Mint tudjuk, a víz elengedhetetlen a test működése szempontjából, ezért ez egy remek tulajdonsága a rostban gazdag étrendnek. Ezen felül a vízben oldékony rostok segítenek egyes anyagok lassabb felszívódásában. Ilyen például a glükóz is.

Ezen kívül segítenek az ételek, élelmiszerek felszívódásában is, így a bevitt tápanyagok is könnyebben hasznosulnak.

Jót tesznek a bélműködésnek és az emésztésnek is, a koleszterinszintedre jó hatással vannak, de az emésztéskor keletkezett gázokat is megkötik.

A vastagbélben számos fontos baktérium él. Ezek a baktériumok sokat segítenek az emésztésben, a vízben oldódó rostok pedig táplálékul szolgálnak ezeknek a baktériumoknak. A baktériumok lebontva a rostok kedvezően befolyásolják a zsíranyagcserét.

A rostdús táplálkozás nem nehéz: zöldség, gyümölcs, magvak, teljes kiőrlésű élelmiszerek

Mi történik, ha nem eszel rostokat?

A rostokkal óvatosan kell bánni: mivel megszívják magukat vízzel, ezért ha fogyasztásuk során nem iszol eleget, akkor a belekből fogják elvenni a szükséges folyadékot. Így nehezebben távoznak a szervezetből, székrekedést okozva.

Azonban ha nem fogyasztasz elég rostot, akkor a széklet méreganyag, illetve rákkeltő anyag-tartalma növekszik, és mivel székrekedést eredményez a rostszegény táplálkozás, ezért ezek az anyagok sokkal több időt töltenek a szervezetben, mint valójában kellene nekik. Így sokkal könnyebben alakulhatnak ki olyan elváltozások, mint a vastagbéldaganat, vagy a vastagbél gyulladása.

Mivel késleltetik a cukor felszívódását, ezért az olyan anyagcserezavarok kialakulását is megelőzheted rostfogyasztással, mint az inzulinrezisztencia, a cukorbetegség, de fogyasztásukkal gátat szabhatsz az elhízásnak és a szív –és érrendszeri betegségeknek is. Miért ne fogyasztanál több rostot, igaz?

Miben keresd a rostokat?

Szerencsénk van: a rostdús táplálkozást egyáltalán nem nehéz kivitelezni. A legtöbb zöldség és gyümölcs alkalmas erre. Vízben oldékony rostokat tartalmaz a cékla és a spenót, a birsalma és a különféle tökök, de ha valami népszerűbbre vágysz, fogyassz almát, krumplit, sárgarépát, édesburgonyát, banánt. A zabpelyhet sem érdemes kifelejteni a sorból.

A teljes kiőrlésű pékáruk, útifűmaghéj, rozs, zab- és búzakorpa remek forrásai a vízben nem oldódó rostoknak, de a hüvelyesek, káposztafélék, a szilva, a málna, a ribizli vagy a körte is abszolút alkalmasak a rostbevitel fokozására.

Ebben az esetben azonban fordíts fokozott figyelmet a folyadékbevitelre, a fent említett okok miatt!