A nagy libidócsökkenés: azaz mit tegyek, ha nem kívánom a szexet?

Olvasási idő:
Amikor a nagyon imádott szerkesztőm kiadta az utasítást, hogy egy libidócsökkenésről szóló cikket szeretne, maga is egy nagyon röhögős szmájlit rakott a mondat végére. Igen, általában nem jellemző rám a libidócsökkenés, persze ezalatt nem azt értem, hogy mindig egyforma, mert cikluson belül változik, mint minden nőnek, de azért az általában meglévő közel 100 százalékhoz képest a 80-ra szelídülő libidót nem nevezném csökkenésnek. Viszont mivel már jó sok víz lefolyt a Dunán azóta, hogy én elkezdtem gyakorlatban is művelni ezt a sportágat, be tudok számolni ilyesmiről és be is fogok. Az utóbbi néhány év viszonylag eseménytelen volt ebből a szempontból (nagy libidóingadozás szempontból), bár tény, hogy vannak időszakok, amikor kevésbé kerül a fókuszba és valójában magamtól talán egész jól el is lennék nélküle egy ideig, de a férjem sem az a havi-egy-elég-lesz-köszi típus (nem is lehetne akkor a férjem, hahaha), én pedig könnyen rábeszélhető vagyok általában. Mindig. Innen lehet tudni, hogy nem arról van szó, hogy ne kívánnám, hanem egész egyszerűen átmenetileg másra sokkal jobban figyelek. De volt olyan is, hogy nagyon nem kellett.

Van, hogy máshova kerül a fókusz

Alapvetően szerintem érdemes megkülönböztetni a kettőt egymástól. Tehát mielőtt kétségbeesel, hogy uramisten, nem akarok szexelni, kérdezd meg magadtól, hogy pontosan miről is van szó: átmenetileg másra került a fókusz és most nem a szex van előtérben, vagy konkrétan a hideg ráz a gondolatától: mert nem mindegy. Azért is jó ezt tudatosítani magadban már a legelején, mert bizony az „átmenetileg nem ezen van a fókuszból” nagyon könnyen lehet a „hideg is ráz a gondolatától”, ha elkezdesz rástresszelni. Mire is gondolok ezalatt? Kedden rádöbbensz, hogy egy hét eltelt az utolsó együttlétetek óta és neked még csak eszedbe sem jutott a dolog eddig. Épp egy nagy projekten dolgozol a munkahelyeden, az elmúlt héten minden nap volt valami esti program, későn és fáradtan kerültél ágyba, vagy egy kis tüsszögés-orrfújás boldogít néhány napja, esetleg anyukádat beküldték egy kivizsgálásra a kórházba, talán épp a gyereket szoktatod be az oviba, satöbbi.

Nagyon is emberi és tökéletesen normális, hogy most éppen nem a szex körül forognak a gondolataid és nehéznek találod a váltást esténként a problémamegoldó-üzemmódból a dögös, szexi szerető-üzemmódba.

De ha nem tudatosítod magadban, hogy átmenetileg ez van, ez egy tök normális dolog és nem próbálod meg elfogadni, esetleg jelezni a partnered felé, akkor nagyon könnyen előfordulhat, hogy ő – csodás tükörként működve – meg fogja jegyezni, hogy lassan kékülnek a golyói. Ugyanis ha valahol bevallatlanul mélyen van benned egy rossz érzés ezzel kapcsolatban, szinte garantálható, hogy a másik olyan módon fogja ezt tudtodra adni, ami erősen szembesít a helyzettel. És ezen a ponton mehet át simán egy átmeneti fókuszváltás egy csúnya blokkba. Ha ilyenkor a párod – esetleg viccesnek vagy szexinek szánt – közeledési próbálkozását kritikaként éled meg, péntekre röhögve eljuthatsz oda, hogy már a szexnek a gondolatától is áll a szőr a hátadon. Pedig közben semmi nem történt. Ilyenkor úgy érzed, két lehetőséged van: vagy megadod magad, vagy tovább ellenállsz.

A libidó csökkenése gyakran tünet

Mindkettő egyformán szar. Ha akaratod ellenére nekiállsz vele szexelni, extrém esetben még akár úgy is érezheted magad, mintha megerőszakoltak volna. Hiszen valahol valóban az is történt: csak nem más, hanem Te erőszakoltad meg magadat. Ha pedig nem és nem, hagyjatok békén, akkor előbb-utóbb eljuthatsz oda, hogy úgy érzed, már azt sem tudod, hogy kell csinálni és teljesen befordulsz. Persze nem mindenki megy ennyire le a gödör aljára, lehet, hogy Te könnyebben átlépsz az ilyesmiken, akkor adj hálát a Mindenhatónak, hogy olyan anyagból gyúrtak. De szerintem sokan tudják, mire gondolok. A hosszabb ideig fennálló, nagyobb mértékű libidócsökkenéssel azért is érdemes foglalkozni, mert komolyabb dolgok előszele IS lehet.

A szex egy olyan része a párkapcsolatnak, ahol mindkét fél, a szó mindkét értelmében, totálisan lemezteleníti magát. Egy kapcsolat nyilván nagyon sok mindenről szól még a szex mellett, de az intimitás nagyon látványos tünete annak, hogy a mélyén hogyan is működik – vagy nem működik – az egész.

Ha hónapok telnek úgy el, hogy semmi különös probléma, zavaró körülmény nincs és Te mégis határozottan, sokkal kevesebb kedvet érzel összebújni a pároddal, mint általában, érdemes megnézni, mi lehet mögötte.

A libidócsökkenés mögött gyakran egészen más dolgok állnak, mint amire elsőre gondolnál

Lehet egy szőnyeg alá söpört probléma tünete, amit a kapcsolat érdekében bizony meg kéne oldani, akármilyen félelmetes is. A nő az aktus közben a befogadó: ha benned ellenérzés van azzal kapcsolatban, hogy magadba fogadd a párodat, azt nem biztos, hogy csak testi szinten kell érteni, hanem akár lelki értelemben. Lehet az elhidegülésnek az előszele, ami ilyenkor még simán visszafordítható, ha a felek felismerik és hajlandóak tenni érte. Lehet, hogy egyik, vagy mindkét fél egy kicsit másra vágyna, némi friss levegő, újdonság, izgalom után áhítozna, amit szintén meg lehet oldani, ha mindketten akarják. (Félreértés ne essék, én itt nem egy új partnerre gondolok, maximálisan monogám beállítottságú lévén. Csak egy kis vérfrissítésre: máshol, máshogy, máskor.)  Természetesen testi okai is lehetnek, ha nem kívánod a szexet, de erről én nem sokat tudok, úgyhogy nem fogok róla beszélni, de azt tudom, hogy mindig érdemes először a testi okokat kizárni.

 

Amikor nekem nem annyira kellett, olyan szép lassan alakult ki, hogy szinte alig vettem észre. A volt férjemmel nem volt túl rózsás a kapcsolatunk – nyilván, hiszen elváltunk. A legelején nagyon lelkesen kufircoltunk, de pillanatok alatt terhes lettem. Ő a terhességet nehezen tudta összeegyeztetni a szexszel, így a második trimesztertől kezdve szó szerint éheztem. Egy kisbaba mellett hullafáradtan, fájós altesttel tényleg nem ez a prior, később pedig a kapcsolat kezdett megromlani. Lényeg a lényeg, szép lassan megszoktam, hogy nem annyit szeretkezem, amennyire vágynék, egy idő után pedig már azt sem tudtam, valójában mennyire lenne igényem. Mindig tűzről pattant menyecske voltam, az étvágyam sem volt kicsi, de ezt útközben valahogy elfelejtettem. Igazából most, ebben a házasságomban fedeztem fel és élhetem végre, lemondás nélkül az igazi énemet. De a régiben elhittem, hogy nekem elég a heti-kétheti egy és ezt bizony azért tudtam elhinni, mert ott annyi szőnyeg alá söpört kupac volt, hogy azoktól el sem lehetett jutni az ágyig.

Ismerd magad és a vágyaid

Tehát mindenekelőtt: önismeret. Legyél vele tisztában, hogy normális esetben, hétköznapi körülmények között, mennyi neked az annyi. Bármennyi is, az rendben van, de ha sokkal kevesebb lett az utóbbi időben, akkor tudatosítsd magadban, hogy most nem kívánod annyira. Aztán nézz a mélyére, mitől lehet. Ha megtalálod az okot, beszélj róla a párodnak. Tudom, hogy sokan nehezen állnak ennek neki, de nem kell valami százoldalas hegyi beszédre gondolni. Elég néhány mondat, a férfiak úgysem igénylik, hogy hülyére magyarázz és analizálj dolgokat. Csak add a tudtára, hogy valami kívülálló ok miatt most átmenetileg nem kívánod annyira a szexet (nem ŐT!), de attól még ugyanúgy szereted és vonzónak, kívánatosnak találod őt, kéred a türelmét. (Szerintem egyébként le is lehet írni ezt nyugodtan, ha a beszélgetés gondolata rémülettel tölt el.)

Ha semmi extra nincs épp az életedben, ami indokolná, úgy mint: stressz, fáradtság, félelem vagy aggodalom valamivel kapcsolatban, akkor érdemes mélyebben elgondolkodni és nagyon őszintének lenni saját magadhoz. De ezen a ponton elkerülhetetlen a társ bevonása, mert közösen tudtok csak gondolkodni és megoldást találni. Persze csak abban az esetben, ha a kapcsolatodat meg szeretnéd menteni. Mert az is lehet, hogy egész egyszerűen arról van szó, hogy már kiszerettél belőle és elmúlt és úgy múlt el, hogy nem átalakult valami mélyebbé, hanem elpárolgott, mint a hajnali harmat a déli napfényben. Azzal mindenki tisztában van, hogy a szerelem elejére jellemző, napi háromszori hancúrozás időszaka elég hamar elmúlik. De ha maga a kapcsolat rendben van, akkor egy idő után beáll egy nagyjából mindkét fél számára kielégítő rendszer, ami, ha hirtelen minden különösebb ok nélkül borul, azzal foglalkozni kell. Ha nem teszed, egy idő után te sem jutsz már el az ágyig a szőnyeg alá söpört szemétkupacok miatt. A szex tünet. Keresd meg az okot.